
Megéri energiát spórolni, ha „minden rendben”? Hatalmas olaj- és gáztartalékok, jelentős vízerőművek és sok atomreaktor található. Tényleg nem elég? Elég, de még spórolnod kell, mert...
A Nemzetközi Energiatakarékossági Napot viszonylag nemrégiben, 2008. november 11-én hozták létre. Az ünnep kezdeményezője az „Erőforrás- és energiafelhasználási iskolai projekt” környezetvédelmi hálózat volt.
Úgy tűnik, hogy a gyerekek nyaralást találtak ki maguknak, hadd szórakozzanak, a felnőttek nem törődnek vele. Valójában az ünnepet nem gyerekek találták ki, hanem felnőttek és felelős emberek, akik törődnek az emberiség és a bolygó sorsával.
Sajnos nem mindannyian látjuk szükségesnek az energiatakarékosságot, ezért nagyon fontos, hogy az Energiatakarékossági Nap elindítója egy iskolai projekt volt. Ha a gyerekek megértik, miért kell energiát takarítani, akkor a jövőben nem kell meggyőzniük a felnőtteket az erőforrásokkal való törődés fontosságáról.
És mégis – miért? Mit ad nekünk az energiamegtakarítás?
1. Pénz
A pénzzel minden egyszerű. Kevesebb energiát költünk – kevesebbet fizetünk érte. Talán valaki megvetően elfintorodik: „Tessék, csekély összegeket számolunk!” De ez csak az egyik előnye az energiatakarékosságnak.
2. Kényelem
Az energiafelhasználás jelentős részét az otthoni és az irodai kényelmes hőmérséklet fenntartására fordítják. Télen - fűtésre, nyáron - légkondicionálásra.
A megfelelően konfigurált klímarendszer nemcsak hatékonyan használja fel az energiát, hanem kényelmes „időjárást is biztosít a házban”. Télen nem fagy meg senki, nyáron senki sem lankad a fülledtségtől.
3. Természet
A „zöld” megújuló források aránya a globális energiatermelésben folyamatosan növekszik. De a „tiszta” energia mennyisége hamarosan nem lesz egyenlő azzal, amit gáz, szén és olajtermékek elégetésével kapunk.
A szénhidrogének elégetésével hatalmas mennyiségű, minden élőlényre káros anyagot juttatunk a légkörbe, amitől nemcsak mi, hanem állataink, folyóink, erdőink, tavaink is szenvedünk.
Minél kevesebb energiát használunk, annál kevesebb szennyeződés kerül a természetbe, annál jobb az egészségünk, annál dúsabbak az erdőink és tisztábbak a vizeink. Gyermekeink minél gyakrabban láthatnak majd nyuszit, gólyát, őzet nem az állatkert rácsain keresztül, hanem erdei ösvényen, vonat vagy autó ablakán kívül.
4. Klíma
Nem telik el nap anélkül, hogy a média ne számoljon be új hurrikánról, katasztrofális hőhullámról, árvízről vagy aszályról. A tudósok a globális felmelegedést okolják ezért, és összefüggésbe hozzák az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével a bolygó légkörében.
A légkör egyik legerősebb szén-dioxid-szennyezője az energia. Az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével megállíthatjuk a negatív éghajlati folyamatokat.
A szkeptikusok azzal érvelnek, hogy valójában semmi sem bizonyított, lehetséges, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése nem oka, hanem következménye a felmelegedésnek. Ez ok arra, hogy megtagadjunk valamit, ami károsíthatja bolygónkat? Túl veszélyes megbízható megerősítésre várni? Ki várja majd őket, és kinek lesz szükségük rájuk, ha túllépik a visszaúttalan pontot? Természetesen nem mi és nem mi.
5. Gazdaság és technológia
Minél alacsonyabbak a termelés energiaköltségei, annál alacsonyabb az ára, annál nagyobb az áruink versenyképessége, annál hatékonyabb a gazdaság.
A hatékony energiafogyasztás ösztönzi a tudományos gondolkodást és a modern technológiák fejlődését. Emlékszik valaki arra, amikor az amerikai autók abbahagyták a benzinpumpálást az autópályákra? Az 1973-as első energiaválság után.
A legújabb technológiák technológiai vezető szerepet biztosítanak, még versenyképesebbé teszik a termékeket, növelik az ország gazdasági és katonai biztonságát.
6. Gyermekek
Mindannyian dolgozunk, szórakozunk, vitatkozunk a politikáról és rohanunk felfelé a karrierlétrán. De a gyerekeinkért élünk, nem?
Minél kevésbé használjuk fel bolygónk erőforrásait, annál több marad gyermekeinkre és unokáinkra. Csak ezért nem érdemes energiát spórolni?
























